A becsehelyi kertész és a kapitalizmus vadhajtásai

Harcot hirdetett az üzleti élet megtisztitasaert egy becsehelyi kertész. Internetes adatbázist hozott létre, amelynek
segítségével eltökélten küzd az alvállalkozóiknak nem -vagy csak késve - fizető cégek és a körbetartozások ellen. Egyelőre kevés sikerrel.
Rada Tamás, becsehelyi kertész parképítő kisvállalkozó nem egészen két év alatt háromszor került a csőd közelébe - pedig szinte folyamatosan volt munkája. Először 2007-ben került végveszélybe a harmincas évei elején járó zalai férfi vállalkozása. Egy irodaház építésénél parkosítással bízták meg, ám hiába ültetett el majd háromszáz facsemetét, s végezte el kifogástalanul a munkát, a beruházás fővállalkozója járandóságának csak a felét fizette ki. Rada Tamás háborgott, reklamált, perrel fenyegetőzött, de a fővállalkozó a képébe nevetett: mar felszámolás indult „projektcége” ellen. A kertész a kilátástalan, költséges pereskedés helyett „lenyelte” a négymillió forintos veszteséget, és munkához látott, hogy talpra állítsa egyszemélyes vállalkozását. Már épp kiheverte a bajt, amikor újra beütött a krach. Egy üzletlánc megbízásából parkosította egy áruház környékét, de a munka végeztével hiába várt a pénzére. A megrendelő egyre csak halogatta a kifizetést, ő pedig napról napra közelebb került a csődhöz, hiszen tartalékaiból nem sokáig futotta hiteleinek törlesztésére, kertészetének rezsiköltségére és a megélhetésre. Az utolsó forintjait is felélte már, amikor végre megkapta járandóságát. Legutóbb tavaly került hasonló helyzetbe: a rábízott munkát elvégezte, számláit azonban csak hónapokkal később egyenlítette ki megbízója.
- A három csődközei helyzet után betelt a pohár. Megelégeltem, hogy folyamatosan dolgozom, elvégzem rám bízott munkát, egyes megrendelők tisztességtelensége miatt mégis állandó létbizonytalanságban élek - mondja Rada Tamás. - Tudom, hogy nem csak velem történik ilyesmi: az, aki ebben az országban él, pontosan látja, milyen az üzleti élet, s milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a kis cégek, különösen nagyobb beruházások alvállalkozóiként. Úgy éreztem, mindezt már nem lehet szó nélkül tűrni, tenni kell valamit!
Rada Tamás először azt tervezte, hogy a sajtóhoz fordul, és „kitálal” az alvállalkozói láncolatok visszásságairól, a nem fizetésből gazdagodó megrendelőkről, a hónapokig pénzükre váró, emiatt állandó létbizonytalanságban tengődő kisvállalkozók helyzetéről. Azonban nem járt sikerrel: ha szerepelt is lapokban, televíziókban, szavai csekély visszhangot váltottak ki. Azután azt tervezte, hogy demonstrációt szervez, hátha így felhívhatja a figyelmet a kisvállalkozók kiszolgáltatott helyzetére. Majd félszáz vállalkozóval vette fel a kapcsolatot. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül biztosítottak a kertészt arról, hogy egyetértenek céljaival, támogatják, ott lesznek a tüntetésén. De ahogy közeledett a demonstráció napja, egyre többen mondták le a részvételt. A legtöbben arra hivatkoztak: nem tenne jót az üzletnek, ha ott lennének. A demonstráció napjára aztán elfogytak a támogató „sorstársak” a becsehelyi kertész mellől, aki ezért lefújta az akciót.
És újabb terveket szőtt arról, miként védhetnék meg magukat a kisvállalkozók. Cégbarátok néven internetes portált hozott létre. Az ingyenesen használható oldalon arra kéri az oda látogató vállalkozókat: regisztrálják magukat, elérhetőségeiket, és sorolják fel korábbi megrendelőiket, üzletfeleiket. Rada Tamás szerint így előbb-utóbb létrejöhet egy olyan céginformációs rendszer, adatbázis, aminek segítségével kideríthető, kik a korrekt megbízok, üzletfelek, és kik azok, akiktől óvakodni kell. Mint mondja, az, aki egy munka elvállalása, a szerződés megkötése előtt tájékozódna leendő megbízójáról, a portálon regisztrált tagok között találhat megfelelő kapcsolatokat. Így pedig - magyarázza a kertész - elég egy e-mail vagy egy telefon, és az érdeklődő megtudhatja, hogy leendő üzletfeléről mások milyen tapasztalatokat szereztek.
Amikor az internetes adatbázis eredményessége került szóba, elillan Rada Tamás lelkesedése. Szavaiból kiderül: csak bízni lehet abban, hogy a körbetartozások ellen meghirdetett kormányzati „tiszta kéz” program eredményesebb lesz, mint az ő módszere.
- Eddig hatszáz cég regisztrált az oldalon, de csak egyetlen olyan esetről tudok, amikor az adatbázis valódi segítséget nyújtott - mondja Rada Tamás. - Egy kisvállalkozó tagjaink egyikénél informálódott leendő megbízójáról. A kapott tájékoztatás, figyelmeztetés hatására visszalépett a munkától, s kiderült, hogy nagyon jó1 tette. Az ő helyébe lépő cég elvégezte a munkát, de egy fillért sem kapott érte.
A becsehelyi vállalkozó mindazonáltal továbbra is működteti a portált. Úgy fogalmaz: ha minden évben csak egyetlen kisvállalkozót sikerülne megóvnia a tisztességtelen cégektől, az anyagi összeomlástól, már elégedett lenne.
Forrás: Népszabadság

Mit tenne ellene?
Vért Lajos, vállalkozó A gazdaság működését lelassító körbetartozások ellen nehéz bármit is tenni. Pláne ebben a nehéz gazdasági helyzetben, amikor mindenki a talpon maradásáért küzd. Sajnos én is pórul jártam már, nem is egyszer — hitelt kellett felvennem és néhány embert el is bocsátottam. A szerencsém talán az, hogy elsősorban nagy cégeknek dolgozunk, s náluk nagyobb a garancia arra, hogy fizetnek. Egyébként nem hiszem, hogy a határidők lerövidítésével javulna a helyzet. Hiába számlázok 30 napra, ha nincs miből kiegyenlítenie a másik félnek. Bár sok esetben tudna fizetni, ám visszatartja a pénzt. Jó ötletnek tartom viszont, ha az APEH felé jelezhetnénk a lejárt számlák ki nem fizetését. Megfelelő szankcióként pedig az Adóhivatal akár ideiglenesen fel is függeszthetné a cég működését. Azt gondolom, hogy a csődeljárás rendszerével is kellene kezdeni valamit, egy ismerősöm például háromszor indította el, a másik fél minden esetben egy forintot fizetett ki tartozásából. Tehát fizetési hajlandóságot mutatott, s így megszüntették az eljárást.
Forrás: Maraton

Akik hiába várnak a pénzükre
Eszteregnyénél bontani készül két (esetleg jóval több) kifizetetlen vállalkozó
Nagykanizsa
- Augusztus 2-án az M7-es autópálya eszteregnyei üzemmérnökségi bázisán legalább két vállalkozó visszabontja, amit korábban épített. Így tiltakoznak majd, amiért a kivitelező Maszer Zrt. máig nem fizette ki őket.
Lapunkat Rada Tamás becsehelyi kertész kereste meg, aki jövő csütörtökön a zalaegerszegi Pongrácz Fémipari Kft.-t képviselő Pongrácz Tamással közösen lát újra munkához Eszteregnyén. Ezúttal nem építeni, hanem rombolni fognak, miután előbbi 3,3, utóbbi 3,8 millió forintot vár hónapok óta hiába.
— Magánvállalkozó vagyok, a hiányzó összeg teljesen padlóra tesz — fogalmazott Rada Tamás, aki „kollégájával” együtt úgy mesélte: menet közben, nagy könyörgések árán mindig annyi pénzt kaptak a Maszertől, hogy le ne vonuljanak a területről. A befejezés óta egy fillért sem láttak. — Egy kertésznek a tavasz az év legfontosabb szakasza, én pont ezeket a hónapokat töltöttem Eszteregnyén. Illetve ezeket vesztegettem el ott. Ennek a pénznek egy jó részével én is tartozom másoknak. A fűmagos céget épp most fizettem ki egy másik munkából, ők már ügyvédi felszólítást küldtek. De tartozom az APEH-nak (figyelmeztető levél tőlük is jött már) és két másik kisvállalkozónak is.
Hasonló nehéz helyzetben van a kerítéseket és kapukat építő Pongrácz Tamás is. Mint mondta: a befejezés óta eltelt hónapok alatt a Maszer a munka teljesítésének igazolását sem hajlandó kiadni, ami különösen érthetetlen, miután minőségi kifogással egyikükhöz sem fordultak. A héten egyébként két napot ő a társaság budapesti központjában töltött tárgyalással, ám csak újabb ígéretet kapott: a vezérigazgató a jövő héten hazajön szabadságról...
Érdeklődésünkre a Maszer Zrt. vezérigaz-gatóhelyettese, Ivanov Péter úgy nyilatkozott: a milliárdos nagyságrendű projekt lezárása nem megy gyorsan és könnyen, vannak javítások, pótlólagos munkák, s addig több száz millió forintjukat nem fizeti ki a megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ( NIF). Ugyanakkor ők — fűzte hozzá — kizárólag olyan vállalkozóknak tartoznak, akiknek a munkájával kapcsolatban valamilyen kifogásuk merült fel, illetve akik a kapott előleggel nem számoltak el. Utóbbi — mint közölte — különösen igaz a két említett vállalkozóra. Az ügyben próbáltuk megtudni a NIF álláspontját is, ám kérdéseinkre lapzártáig nem jött választ. Menet közben csak nagy könyörgés után kaptak pénzt. A lapunkat megkereső két vállalkozó hallomásból tud további sorstársakról is - állítólag van, akinek több tíz millió forintja „úszik” Eszteregnyén, másnak lízingelt autója lett oda az ügyben. Ha a helyzet így marad, lehet, hogy többen is lesznek annál a jövő csütörtöki bontásnál...
Forrás: Zalai Hírlap

Körbetartozás elleni adatbázis
Üzletkötés előtt tájékozódni kell a partnerekről
Becsehely (hba) — Mindenki számára ingyenesen használható internetes cégadatbázist hozott létre egy, a településen élő vállalkozó. Rada Tamás a körbetartozástól akarja megóvni vállalkozótársait.
A dísznövénytermesztéssel foglalkozó szakember eddigi pályafutása során már több alkalommal került nehéz helyzetbe késve, vagy egyáltalán nem fizető megrendelői miatt. Legutóbbi ügye az M7-es autópálya építéséhez kapcsolódik, amelyről akkor lapunk is beszámolt. A növényzet telepítését végző vállalkozó hosszas, több hónapos huzavonát követően csupán a neki járó ellenszolgáltatás hatvan százalékát kapta meg, és még örülhetett, hogy nem maradt benn több pénzzel.
A történtek kapcsán (Rada Tamás akkor több médiumot is megjárt ügyével, s 40-50 kisvállalkozó kereste meg azonos problémával az ország minden részéből) jött az ötlet: minden bizonnyal lenne igény egy olyan adatbázisra, amely révén az abban szereplő cégek információkat, referenciát szerezhetnének egymásról.
— Egy-egy cég adatlapja a néven, székhelyen, elérhetőségen és tevékenységi körön kívül a referenciákat is tartalmazza, így bárki leellenőrizhető, hiszen mindenkinek érdeke, hogy tapasztalt és megbízható céggel dolgoztasson — mondta az alapötlet indoklásaként Rada Tamás. — Szerintem az üzletkötés előtt nem árt megkérdezni a kiszemelt cég korábbi partnereit, hogy betartotta-e a szerződésben foglaltakat?
Eddig körülbelül 600 vállalkozás regisztrálta magát. Az internetes adatbázisban eddig mintegy 600 vállalkozás regisztrálta magát. Szülőatyja, a becsehelyi vállalkozó jelezte: ha kellő mennyiségű vállalkozás jelenik meg a honlapon, azokra építve egy érdekképviseleti szerveződés létrehozása is szóba jöhet.
Forrás: Zalai Hírlap

Láncfűrészelés
A vállalkozók megelégelték a jogalkotók és az érdekvédelmi szervezetek tehetetlenségét, és maguk keresnek - egyre radikálisabb - megoldásokat a lánctartozások felszámolására.
Megszaporodtak az elmúlt hónapokban azok a vállalkozói kezdeményezések, amelyek a ha
gyományos politikai és érdek-képviseleti szervezetek megkerülésével próbálják közös cselekvésre rávenni a cégeket. Akad, aki szolidaritási alapot állítana fel a bajba jutott cégek megsegítésére, van, aki klaszterbe tömörítene egy-egy vállalkozói láncolatot, és olyan is, aki interneten verbuválja sorstársait, hogy pellengérre állítsák a notóriusan nem fizető társaságokat. Utóbbiak miatt óvatosabb becslések szerint csak az építőiparban legkevesebb 400 milliárd forint ragadhatott bent, a pesszimistábbak ezermilliárdra becsülik a körbetartozást.
Az öntevékenység katalizátora a válság. Azok a vállalatok, amelyek korábban még át tudtak vészelni néhány hónapot, tavaly október óta nem reménykedhetnek sem a bankjukban, sem a likviditásukat helyreállító újabb megrendelésekben, ha nem jutnak időben a pénzükhöz. Háromnegyed év sem telt bele, és megkezdték például annak az építőipari cégnek a felszámolását, amelynek szerződés szerinti kifizetését tavaly októberben azzal hárította el a Tesco-Global Zrt., hogy pénzügyi éve éppen lezárult (a Tescóról szóló cikkünket lásd a 65. oldalon). Az évi 3-4 milliárd forint árbevételű építőipari társaság vezetője - aki azt kérte, hadd maradjon inkognitóban - megpróbálta ugyan kifizetni az alvállalkozóit, de nem volt rá elég pénze; ötven munkatársa közül negyvenet maga is elbocsátott. Mire a Tesco öt hónap elteltével kiegyenlítette a tartozását, a bank - saját követelései miatt - már zárolta az építőipari cég számláját, egyoldalúan szűkítette a hitelkeretét, végül pedig elutasította a cégvezető reorganizációs javaslatait. A konkrét ügyről a Tesco kommunikációs vezetője, Hackl Mónika nem kívánt nyilatkozni.
Így aztán 18 évnyi működés után, június 16-án megkezdődött a felszámolási eljárás az egyébként megbízható, határidőre fizető társaság ellen - meséli az egyik hoppon maradt alvállalkozó, Rada Tamás. Pedig a kertépítő egyéni vállalkozó szerint nagyon is sarokba lehetne szorítani azokat a beruházókat, amelyek vonakodnak gyorsan és pontosan fizetni. Csupán azt kellene kikötni, hogy az építmények mindaddig nem kaphatják meg a használatbavételi engedélyt, amíg szerződés szerint ki nem egyenlítik a beruházáson dolgozó összes alvállalkozót. Az ötlet azonban hiába született meg már hónapokkal ezelőtt, az Országgyűlés június 22-én ennél enyhébb szankciót szavazott meg (lásd Biztos kezekben című írásunkat). A Dombi és Nagy ügyvédi iroda munkatársa, Nagy Péter szerint az ok prózai: ezúttal azok a cégek lobbiztak eredményesebben, amelyek továbbra is kibúvókat keresnek a fizetési határidők alól.
Nem ez volt az első esete Radának, hogy az adósok láncolatában bent ragadt a pénze. Ezért indította el a cegbaratok.hu internetes honlapot, amelyen a regisztráltak információt kaphatnak egymástól korábbi szerződéses partnereik megbízhatóságáról. Ötletével azonban magára maradt, legalábbis a nagy érdekképviseleti szervezetek elzárkóztak tőle. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségénél (VOSZ) még annyit sem sikerült elérnie, hogy tájékoztassák a tagságot a weblap működéséről, mondván, az érdekképviselet nem hagyhatja, hogy a tagok konfrontálódjanak egymással. Márpedig a Tesco szintén a VOSZ tagja. A honlapon eddig csak hétszázan regisztráltak, miközben építőipari vállalkozásból 70 ezernél is. Az intézmények érdektelensége övezi a kazánok tervezésével és szervizelésével több mint 30 éve foglalkozó — egykori kereszténydemokrata politikus — Vasuta Gábor javaslatát is. Ő egyebek mellett a VOSZ-nak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is a figyelmébe ajánlotta, hogy a likviditási gondokkal küszködő vállalkozók megsegítésére közös szolidaritási garanciaalapot kellene létrehozni. Az alapba a cégek havi díjat fizetnének be, amelynek kezelésére pályázatot írnának ki; a nyertes bank az összegyűlt pénzt állampapírokba fektetné, így a hosszabb távon életképes vállalkozások a szokásosnál kedvezőbb kamatra kaphatnának hitelt. Ám Vasuta még választ sem kapott az érdekképviseletektől. Már nem is bíbelődött azzal a KÉSZ Holding évi több mint 30 milliárd forintos forgalmú építőipari csoportja, hogy érdekvédelmi szervezeteken keresztül próbálja megoldani az ágazat gondjait, inkább maga próbál egy érdek- és kockázatközösségen alapuló lobbicsoport élére állni. A több mint 1300 embert foglalkoztató nagyvállalat minősíti és klaszterbe szervezi beszállítóit, hogy közösen lépjenek fel nem fizető megbízóikkal szemben. A tulajdonos, Varga Mihály elmondta: a KÉSZ Holding tervei között szerepel egy 5-7 milliárd forintos kockázati alap létrehozása is a partnerekkel, hogy sorsuk ne a bankok hitelezési gyakorlatától függjön. Kérdés persze, hogy egy fővállalkozónak sikerül-e egyetlen érdekközösségben tartania alvállalkozóit, hiszen a jogviták sokszor éppen a fő- és az alvállalkozók között robbannak ki. Ez történt legutóbb a Megyeri híd építésénél is, ahol a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Zrt. 2 milliárd forinttal adós a beszállítóinak.
Kifejezetten radikális megoldások felé sodorja a vállalkozókat, hogy „Magyarországon sem az írott jog, sem a közhatalom gyakorlata nem védi az értékteremtő munkát” — vélekedik Éliás Ádám, az épületbontási akciókról elhíresült Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) elnöke. Igaz, ő nem radikálisnak, hanem inkább logikusnak tartja a módszert, hogy kipakoltak már működő szállodát és élelmiszer-áruházat is arra hivatkozva, hogy beépített tulajdonukat kénytelenek voltak megvédeni. Akcióik nemcsak eredményesnek, hanem jogilag is kikezdhetetlennek bizonyultak, legalábbis a rendőrség eddig egyetlen esetben sem talált fogást a VÉSZ-en. A lopás vagy rongálás tényállása csak akkor állna fenn, ha idegen tárgyról lenne szó, márpedig az akcióban részt vevő cégek bizonyítani tud
ják, hogy a kibontott ablakot vagy szanitert ők vették meg. Önbíráskodás vagy zsarolás pedig kizárólag személy ellen lehetséges, márpedig a VÉSZ-nél kínosan ügyelnek arra, hogy a bontás ne fajuljon tettlegességig.
A radikálisok kritikáit a hagyományos érdekképviseletek nem veszik magukra. Az MKIK alelnöke, Miklóssy Ferenc inkább azt sorolta a HVG-nek, hogy javaslatukra a kormány az uniós pénzek nagyobb arányú előlegfizetésétől az italkimérések napi elszámoltatásának enyhítéséig mi mindent változtatott meg. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc pedig úgy kommentálta a fizetésre kényszerítő akciókat és cégmentő ötleteket, hogy lehet ugyan megmozdulásokat szervezni, a dolgok azonban a tárgyalóasztalnál dőlnek el. Márpedig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban vagy a Gazdasági Egyeztető Fórum munkájában a reprezentatív szervezetek vesznek részt. A pártok viszont hamar felfedezték maguknak az újdonsült érdekképviseletet, a VÉSZ-t, Éliás szerint már az MSZP-től a Jobbikig valamennyi párt kifejezte rokonszenvét.
Forrás: HVG

Körbetartozás, egyéni küzdelem
Becslések szerint körülbelül 400 milliárd forintos nagyságrend, amiből közel 200 milliárd forintot soha nem fizetnek majd ki, mert az adós nincs meg, eltűnt, megszűnt, vagy egyszerűen felszámolódott.
Szélmalomharcnak tűnnek az egyéni kezdeményezések, köztük egy kanizsai vállalkozóé is. Eredmények, fejlemények és a körülmények egy megoldatlan problémáról, a körbetartozásról.
Működik egy weboldal az interneten. Kezdeményezője és kitalálója egy helyi vállalkozó, Rada Tamás. A hírrel ebben a formában már találkozhattak, hiszen az ötletről akkor beszámolt az országos sajtó is. Nem Rada Tamás az egyetlen, aki nehéz helyzetbe került, és arról is hallhattunk már, hogy hányan, hányféleképpen próbálnak meg harcolni ellene. „Az én internetes adatbázisom nem az egyetlen összefogás bár ez sem „volt egyszerű a jogszabály ok miatt. Ne veket nem lehet feltenni, de olyan cégek regisztrálják magukat, akiket különböző alkalmakkor nem fizettek ki, valamint megírják nekem a történeteiket is.
Hétszáz cég regisztrált körülbelül, akik a történeteikben azt is megírják, hogy ki nem fizetett nekik. Ez lehet egy kiindulópont” - avat be a részletekbe Rada Tamás, majd hozzáteszi, természete sen kanizsai cégek is vannak ezek között. Az internetes fórum mellett személyesen is megkeresik a pórul járt vállalkozók, akik támogatást remélnek. Tamás ugyanis kapcsolatban áll egy ügyvédi irodával, amely segíti az érdeklődőket.
„Őszintén bevallom, többre számítottam, amikor belekezdtem ebbe. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a magyar vállalkozók nem mernek kiállni a jogaikért, nem alkusznak, csak egyszerűen csendben vannak, pedig az elmúlt néhány hónapban minden eddiginél több nem fizetős üggyel találkoztam, és nekem is van aktuális nem fizető fővállalkozóm. Én például rákérdeztem néhány építkezésnél, hogy ha a fővállalkozó nem fizet, akkor a beruházó kiegyenlíti-e a számlákat? A válasz minden esetben elutasító volta Ez csak akkor lehetséges, ha az alvállalkozó kedvezményezési szerzödést köt, de ezt a megrendelők nem szeretik. Ha ezt emlegeti valaki, akkor az, nagy valószínűséggel nem kapja
meg a munkát.”
Rada Tamás egészen másban látja a megoldást.
Íme néhány javaslat! Rö vidüljenek le a fizetési határidők, 8-15 nap legyen az átutalás maximális ideje. Ha van fedezet egy beruházás mögött, akkor mielőbb kapják meg az alvállalkozók a pénzünket. Mindez persze nemcsak az építőipar beszállítóira vonatkozna, hanem más üzleti tevékenységet folytató szakmákra is. A lejárt számlák kí nem történt fizetését jelezni lehessen az APEH felé. A behajtásban segítsen az állam is. A nem fizető cég minden működését, a számla kiegyenlítéséig fel kellene függeszteni, a számláit zárolni kellene, továbbá a cégtulajdonosok ,a magán és a családtagok, vagyonával is feleljenek az okozott kárért. A felvetéseket természetesen jogszabályokban kellene rögzíteni a pórul járt vállalkozók szerint, akik javaslataikat természetesen eljuttatták az illetékes érdekvédelmi szervezetekhez is. Addig viszont marad a nyilvánosság ereje és a lelki hadviselés. Amerikai mintára ugyanis egyre gyakoribb nálunk is az a sajátos pénzbehajtásí akció, álmi nem az erőszakra, a megfélemlítésre épül, ha nem a nyilvános nyomásgyakorlásra. Nincsen rendőrség, bírósági procedúra, az adósnak előbb-utóbb elfogy a türelme, és fizet. Hogy mi a gyakorlat?
„Volt rá példa, hogy mi is ezt a megoldást választottuk. Felvettük a sárga mellényt és szó nélkül követtük az illetőt, mindenhová. Semmi tettlegesség, vagy szóváltás, csak a figyelemfelhívás. Nemsokára egy újabb, hasonló akciót szervezünk. Nem élvezetből csináljuk, hanem kényszerből. Más eszköz nem nagyon van a kezünkben.” Úgy tűnik a lelki terror tényleg hat. Nemrég például Somogy megyében történt, hogy egy építőipari vállalkozó ellen léptek fel ily módon az alvállalkozók. 30-40 fős őrzővédő csapatot béreltek és körbezárták az egész lakóparkot, amelyben benne állt a pénzük.
Azért jó példák is akadnak, hogy a bírósági procedúra islehet eredményes. Éppen a Zala Megyei Bíróság hozott precedens értékű ítéletet. Egy zalai fővállalkozó évekig hitegetett egy pécsi alvállalkozót, de az általa elvégzett építőipari munka ellenértékét mégsem fizette ki. Csak ígérgetett, bujkált, ha hívták telefonon, kinyomta mobilját, ha mégis elérték, a megbeszélt találkozókon nem jelent meg. Végül csalás miatt 1 év 4 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
Forrás: Maraton

Futnak a pénzük után
Csak dolgozni kellett, a fizetés már nehezebben megy
Több vállalkozótársával bontani készül Rada Tamás becsehelyi kertész az M7-es autópálya eszteregnyei mérnökségén, ugyanis bár már régen befejeződtek a munkálatok, a benyújtott számláknak még csak egy részét fizette ki nekik a fővállalkozó, a Maszer Zrt. Rada Tamás azt mondja, neki legalább 2,7 millió forinttal tartoznak. Ugyanakkor van olyan vállalkozó is, aki már feljelentést tett az ügyben a rendőrségért.
Rada Tamás háromszázhúsz darab fát és több ezer cserjét ültetett el tavasszal az eszteregnyei autópálya-mérnökség területén. Ezen kívül terepet rendezett és füvesített is, ám a rég elvégzett munkának eddig még csak a felét fizették ki, mintegy 2, 7 millió forinttal még mindig tartoznak neki.
- Az apró, két-három napos munkák számláit nagyjából kifizették, amelyek esetében három-négyszázezer forintról volt csak szó - magyarázza Rada Tamás. - Májusban befejeztük a munkálatokat, s akkor még nem hittük volna, hogy az utolsó hónap munkáiról nem kapjuk meg a teljesítésigazolást, azaz nem ismerik el az általunk elvégzett munkát. Most eljutottunk odáig, hogy a fővállalkozó megígérte, kifizet minket, ha még néhány munkálatot elvégzünk itt. Mivel megint csak néhány napos munkákról van szó, ezért úgy döntöttünk, megcsináljuk őket, aztán meglátjuk, hogy végre kifizetnek-e minket. A hiánypótlás kérése annyiban jogos, hogy bizony, mi is visszavettünk egy kicsit a tempóból, amikor láttuk, hogy miután az autópálya-kezelő birtokba vette a mérnökséget, hirtelen mindenki elfelejtett minket, se egy telefon, felénk se néztek - ekkor már kezdett gyanús lenni a dolog. Nagyon nagy érvágás ez nekünk, tele van az asztalom kifizetetlen számlákkal, el lehet képzelni, hogy egy egyszemélyes vállalkozásnak mennyire nehéz a helyzete több millió forint kintlévőséggel. S azt sem árt belekalkulálni, hogy ennek az évnek a felét jószerével itt töltöttük, tehát mást addig nem tudtunk csinálni. Rada Tamásnak a munka kapcsán tartozásai is felhalmozódtak, nem tudta kifizetni például a fűmagost, de más szakembereket sem, akik a tereprendezésnél működtek közre. Azóta, mióta úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé lép a problémájukkal, még három vállalkozás kereste meg, s juttatta el hozzá azokat a dokumentumokat, amelyek akár polgári, akár rendőrségi úton, de hozzájárulhatnak az ügy megoldásához. Társaival most már odajutottak, hogy ha nem kapják meg jogos járandóságukat, akkor hozzálátnak elbontani, amit fél év alatt felépítettek.
Ivanov Péter, a fővállalkozó Maszer Zrt. vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre azt mondja: ők szívesen kifizetnék a vállalkozásokat, azonban mindaddig nem tudják, amíg a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt nem rendezi az ő számlájukat is. Mint azt elmondta: úgy látja, a NIF se fizetni, se tárgyalni nem akar.
- Hiába akarjuk felvenni a cég vezetőivel a kapcsolatot, mindig találnak valami kifogást, egyszer nem érnek rá, máskor tájékozódniuk kell, aztán szabadságon vannak - mondja a vezérigazgató-helyettes. - A vállalkozók engem is megkerestek, mondták, hogy tüntetni akarnak, s bizony én magam is lemennék közéjük és a tüntetés élére állnék, ha lenne időm, mert a NIF nekünk is tartozik több százmillió forinttal. De én már nem tudok kinek panaszkodni, pedig lehetne. A múltkor olyan levelet kaptam tőlük, hogy két helyiségben lóg a karnis, s amíg ezt a kivitelező nem csavarozza vissza, addig nem írják alá a teljesítésünket. Sajnálom ezt a helyzetet, viszont a vállalkozók elfelejtették megemlíteni, hogy volt, aki csúszott a kivitelezési határidővel, s amikor ezért kötbért akartam kivetni rá, akkor azt nem fogadta el, ám enélkül én nem írhatom alá a teljesítésigazolást. Felmerültek minőségi kifogások is egyes esetekben. De a legnagyobb problémát nekünk is a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. okozza.
A NIF képviselőjét lapzártánkig már nem tudtuk elérni, azonban az RTL Klub munkatársának Béni Gyöngyi szóvivő azt nyilatkozta: csak olyan számlákat tartanak vissza, amelyek mögött nincs teljesítés.
Miközben a mérnökség épületei állnak, a csemeték lombját pedig borzolja a szél. Vagy talán délibáb?
Forrás: Zalai Napló

Megnevezték jelöltjüket

Lenti (gy0 — A 33 éves becse-helyi Rada Tamást indítja az MSZP a 2010-es parlamenti választásokon — jelentette be a szocialista párt lenti városi elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.
Horváth Csaba elmondta: a küldöttgyűlés egyhangúlag tátnogatta a letenyei származású, jelenleg kertépítő vállalkozóként dolgozó jelöltet, aki sikeresen veheti fel a küzdelmet a lenti-letenyei választókerület jelenlegi vezetésével szemben.
Rada Tamás párton kívüli, de elkötelezett baloldali gondolkodású, aki munkája révén a választókerület jó pár településén ismert. Politikával a körbetartozások miatt kezdett el foglalkozni.
Forrás: Zalai Hírlap