2002 szeptember: 31 letenyei határőrt vesztegetés gyanújával vont eljárás alá a Kaposvári Katonai Ügyészség. Az érintettekkel szemben titkosszolgálati módszerrel, számítógépeikbe szerelt kamerák segítségével gyűjtötték a bizonyítékokat.

Egy határőrt elkülönített eljárásban hamarosan elítélt a kaposvári katonai bíróság, majd 2003. októberében megtette ezt a többiekkel is: négy felmentő határozat született, ezek jogerőre is emelkedtek, a többi vádlottat azonban elítélték (zömében letöltendő szabadságvesztéseket kaptak), s ők mind fellebbeztek ez ellen. Beadványuk nyomán a Fővárosi Ítélőtábla elégtelen bizonyítékok miatt új eljárást rendelt el, amit már a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa zárt le 2008. januárjában: az ítéletek nem sokat enyhültek, 25 vádlott nem is fogadta el a magáét. Az ítélőtábla pedig ismét új eljárást lát indokoltnak.

Átláthatatlan irathegyek

- Az én prakszisomban nem volt még ilyen elhúzódó eljárás, de az eset Magyarországon is a párját ritkítja - fogalmazott dr. Bokros Gábor lenti ügyvéd, aki az első eljárásban 16, a másodikban 14 volt útlevélkezelőt képviselt a bíróságon, s jelenleg a harmadik sorozat kitűzésére vár.

Az ügyvéd szerint alapvető hiba volt, hogy a harminc vádlott esetét nem választották külön még induláskor. Az így keletkezett irathegy ugyanis átláthatatlan, a második eljárásban csak a szöveges jegyzőkönyvek gigabájtnyi számítógépes memóriát foglalnak el. Végigolvasni ugyan lehet, de felfogni, értelmezni teljes képtelenség.

- Azok a rejtett kamerás felvételek, amelyeket bizonyítékként már jópárszor végignéztünk eleve elég rossz minőségűek voltak, de ennyi idő alatt már ezek állapotában is bekövetkezett érzékelhető romlás. Ráadásul fenntartom eleve nem bizonyítottak bűncselekményt, legfeljebb szolgálati vétséget.

Emlékezetes lehet: a határőröket az ügyben azért marasztalnák el, mert pénzt és egyéb ajándékokat fogadtak el az átkelőre érkezett utasoktól, kamionosoktól. A felvételeket a vád és a védelem alapvetően másként értékelte, de nem egyezik velük kapcsolatban az első fokon már kétszer eljárt bíróságok és az ítélőtábla véleménye sem.

Van, aki külföldön szeretne dolgozni, de nem mehet, hiszen bármikor várható egy újabb tárgyalás

Az ügy vádlottjai nem akartak nyilvánosság elé állni bajaikkal, de Bokros Gábor elmondta: mindannyiuknak óriási teher az eredménytelen eljárás. Az 58 tárgyalási napon mindenki munkahelyi szabadság terhére vett részt, saját költségen utaztak a helyszínre, aki pedig még a testületnél van, a per miatt kimaradva a soros előléptetésekből máig eredeti rangjában van. Akad, aki közülük szeretne külföldön dolgozni, de nem mehet, hiszen bármikor várható egy újabb tárgyalás...

- Az eredménytelen bírósági eljárások megalapozzák, hogy esetleg felvessük a bírói jogkörben okozott kár kérdését - gondolkozott hangosan Bokros Gábor. - Nem tudok róla, hogy ilyen miatt valaha indult volna Magyarországon kártérítési per, de attól még fontolóra vehetjük.

A Fővárosi Ítélőtábla tehát másodszor is döntött, s így hamarosan harmadszor is indul az első fokú eljárás az ügyben. Még nem tudni a pontos időpontot, de az érintettek nagyon várják az értesítést.

- Mindenki nagyon szívesen szabadulna már az egésztől, de természetes az is, hogy amíg több éves letöltendő szabadságvesztéseket osztogatnak, az igazságérzetükben sértett emberek fellebbeznek - mondta a lenti ügyvéd.